Ősz...

Rövidebbek a nappalok, hosszabbak az éjszakák. Eljött az évnek az a szakasza, amikor kicsit lelassul az élet és megint több idő jut a töprengésre, a tervezésre, mint a cselekvésre. Nem is baj, kell ilyen is. Nem is tudom, mihez kezdenék egy olyan helyen, ahol nincs meg ez a négy évszakos ciklus, annyira szükségem van a feltöltődésre.

Ami zavar, hogy mostanában nemcsak a blogolásra, de magára az írásra sem volt időm, annyira lefoglalt a munka, a pénzkeresés. Talán a lelassuló időben visszatalálok a szokásos reggeli rutinomhoz és megint tudok majd írni. Remélem.

Egy új novellám, a "Víziszony", ami véleményem szerint az eddigi legjobb írásom, sajnos nem jutott be a Gabó kiadó által indított horror és sci-fi pályázat nyertesei közé, de egyrészt majdnem ötszázan pályáztak, másrészt a legtöbb nyertes már jóval több tapasztalattal és ismeretséggel rendelkezik, mint én, szóval elengedem. Egy másik novellám, a "Törésvonal" még versenyben van a Stílus és technika kiadó pályázatán, azt majd meglátjuk.

A Nate és Nella regényem második draftján dolgoztam éppen, amikor hirtelen annyira elöntött a munka, hogy nemcsak koncentrálni nem tudtam már az írásra de konkrétan az időm is túl kevés lett hozzá. Élvezem azt is, nem panaszkodni akarok, ráadásul a plusz munkának köszönhetően egy felejthetetlen hetet tölthettem a családdal Dániában, ami olyan volt, mint egy kicsit kiszakadni a valóságból. Hihetetlen, mennyivel lazábbak, nyugodtabbak arra az emberek, és ez a nyugalom ráadásul ragályos. Bevallom töredelmesen, eredetileg az alatt az idő alatt is szándékomban állt írni, de végül Stephen King legújabb novelláskötete, a "You like it darker" magába szippantott és ellopta azt a kevés időt, amikor épp nem a végtelen mezőkön vagy a fjord partján barangoltunk és semmilyen közös program nem volt. Készítettem jónéhány fotót is, de leginkább csak szívtam magamba a sós tengeri levegőt és gyönyörködtem a tájban.